Látnivalók
![]() ![]() |
BátárólBáta középkori eredetű falu, de már az őskorban, Krisztus születése előtt évezreddel lakott vidék volt. A falu alsó része felett emelkedő Öreghegy teraszos sáncolása a kutatások szerint a keltáktól származik. Az itt talált cseréptöredékek, szarvasagancsból készült eszközök bizonyítják, hogy hosszú ideig lakott hely volt. Kimagasló jelentőségű itt talált keltakori lelet a szakirodalomban bátai vadkanként nyilvántartott tömör bronz szobrocska. Báta honlapja |
![]() |
TájházA tájház állandó kiállításon mutatja be a Duna szabályozását követő időszakban kialakult paraszti portát, életmódot, népviseletet, népművészetet. A tájház honlapja |
![]() |
HalászházA Halászház épülete egy emberöltővel korábbi, mint a Tájház, ideális helyszín a vízből élők életmódjának a bemutatására, ezért itt rendezték be a halászati állandó kiállítást. További információ |
![]() |
Fekete gólya múzeumBáta területének egyharmada Európa legnagyobb ártéri erdejéhez tartozik, ahol a világ legsűrűbb fekete gólya állománya él. A múzeum honlapja
|
![]() |
Szent Vér Kegytemplom1526-ban II. Lajos az ország elszánt vezetőivel együtt a bátai kegytemplomban járult szentségekhez, és a Szentvér áldását fogadva indult a végzetes csatába, ugyanekkor az 1526-os utolsó országgyűlést is itt Bátán tartották . 1539-ben a bécsi pápai követ jelentése szerint Báta a törökök prédájává vált. A Szentvér ereklyéje ekkor eltűnt. 1939-ben a romok fölé neoromán stílusú templomot építettek. A Szentvér búcsúját minden évben megülik. A templom honlapja
|







