Látnivalók


Bátáról

Báta középkori eredetű falu, de már az őskorban, Krisztus születése előtt évezreddel lakott vidék volt. A falu alsó része felett emelkedő Öreghegy teraszos sáncolása a kutatások szerint a keltáktól származik. Az itt talált cseréptöredékek, szarvasagancsból készült eszközök bizonyítják, hogy hosszú ideig lakott hely volt. Kimagasló jelentőségű itt talált keltakori lelet a szakirodalomban bátai vadkanként nyilvántartott tömör bronz szobrocska.

Báta honlapja


Tájház

A tájház állandó kiállításon mutatja be a Duna szabályozását követő időszakban kialakult paraszti portát, életmódot, népviseletet, népművészetet.

A tájház honlapja

Halászház

A Halászház épülete egy emberöltővel korábbi, mint a Tájház, ideális helyszín a vízből élők életmódjának a bemutatására, ezért itt rendezték be a halászati állandó kiállítást.

További információ

Fekete gólya múzeum

Báta területének egyharmada Európa legnagyobb ártéri erdejéhez tartozik, ahol a világ legsűrűbb fekete gólya állománya él.

A múzeum honlapja

Szivattyútelep

A Sárvíz torkolatánál 1896-ban épült faszéngáz-generátoros robbanómotoros szivattyútelep emeli át a Dunába a magas vízállások előfordulásával összegyűlő csapadék- és belvizeket. A ma is működőképes berendezés megtekintése egyedülálló élményt jelent a látogatók számára.

Szent Vér Kegytemplom

1526-ban II. Lajos az ország elszánt vezetőivel együtt a bátai kegytemplomban járult szentségekhez, és a Szentvér áldását fogadva indult a végzetes csatába, ugyanekkor az 1526-os utolsó országgyűlést is itt Bátán tartották . 1539-ben a bécsi pápai követ jelentése szerint Báta a törökök prédájává vált. A Szentvér ereklyéje ekkor eltűnt. 1939-ben a romok fölé neoromán stílusú templomot építettek. A Szentvér búcsúját minden évben megülik.

A templom honlapja